Cím:
Stalker with love
Író:
Ayu
Besorolás:
+12
Szereplők:
Taehyung, Jungkook, Hoseok
Páros:
VKook
Figyelmeztetés:
yaoi
Műfaj:
AU, bdsm
Leírás:
Taehyung egy középréteghez tartozó 27 éves férfi, aki egy kávézóban dolgozik,
ahová az egyik nap belép egy igazán elegáns férfi. Azonnal magával ragadja a
kisugárzása, a külseje, de sugárzik belőle valami olyasmi, amitől rettegnie
kellene. De vajon miért érez így? Mit rejteget ez a férfi?
Megjegyzés:
Átolvasni már nincs időm, holnap javítom, addig is jó olvasást! ^^
U.i.:
Már ezen az oldalon is elérhető az ÖSSZES rész/minden írásom!
Mivel
már rájöttem, hogy az autó soha nem fog visszakerülni jogos tulajdonosához, így
azzal mentem munkába reggel, majd este már Hoseok is velem tart. Nap közben
takaríthattam el a kihűlt kávét, melyet Jungkook az asztalán hagyott, miután arra
a döntésre jutott, hogy eleget tesz a kérésemnek és heti egy napot arra szán,
hogy randizzunk. Ez jobban belegondolva egy elég nagy ajánlat tőle, hiszen
biztos vagyok benne, ha ez a téma ennyire kényes számára, akkor nem engedné meg
senkinek, nekem mégis. Azt mondta, nem szokott randizni, talán még soha nem
romantikázott senkivel, viszont nekem most megadja ezt a lehetőséget, mindössze
annyi a kikötése, hogy menjek bele a játékába, beszéljük át a szerződésben
írtakat. Kell közös napokat találni, időtartamot egyeztetni, aztán az esetleges
változtatásokról is szót kell ejtenünk, ami biztosan lesz, ugyanis nem fogom
megengedni, hogy fájdalmat okozzon. Tudom, mit akar, alávetettet, és jól tudom,
hogy ez mit takar. Fogalmam sincs, mit kellene tennem, mert akarom is, de közben
ódzkodom tőle. Olyan régen voltam bárkivel is, hogy annyira kiéhezett vagyok,
hogy bármibe képes vagyok belemenni, csak elégítsenek ki. Nagyszerű, szép kilátások,
olyan jól tudom irányítani az érzéseimet, hogy az valami csodálatos! Ezek után
képzelhetem, milyen jövőnek nézek elébe. Ez kész őrültség, de azt hiszem, pont
ezért lenne jó nekem.
Készítek pár szendvicset az esti
órák miatt, hogy valamit mindketten bedobjunk munkatársammal, majd leülve az
étkezőasztalnál egymással szembe látunk neki a falatozásnak. Már korgott a
gyomrom hazafele jövet, s úgy tűnik, Hoseok sincs ezzel másképp,
ugyanis olyan jóízűen harap le mindig egy falatot, mintha eddig éhezett volna.
Megmosolygom, ahogy eszik, amit persze észre is vesz és teli szájjal mordul
fel.
- Elég
késő van, miért akartál ilyenkor átjönni? Holnap neked korán kell kelni, nekem
nincs munka csak szerdán – döntöm oldalra fejem, kíváncsian pislogva rá.
- Tudom,
de nem fogok belehalni. Majd te szépen hazafuvarozol – vigyorog rám, mire csak
szemem forgatom. – Csak beszélgetni szerettem volna, tudod, Jungkookról.
- Nem
kell róla beszélgetni – sóhajtom. – Egy gazdag ficsúr, aki szereti fitogtatni,
mennyire jól él, semmi több. Akármilyen nagy embernek számít, előbb mondanám
egy kisgyereknek, mintsem vállalatvezetőnek.
- Meg
kell hagyni, érdekes egy fickó, habár én nem ismerem, nem igazán beszéltem még
vele a munkaügyi dolgokat leszámítva, úgyhogy nem ítélkezhetek. Te nála voltál
a hétvégén, milyen? Gondolom szép helyen él, mivel a tévében is mutatták már
azt a hatalmas birtokot. Vannak bejárónők meg ilyenek? – kuncogja el a végét.
- Nem
találkoztam velük, de biztosan vannak. Mondott is valakit, aki szerintem közel
áll hozzá, de az nem nő. Valami férfi, de elküldte, hogy vásároljon nekem
ruhákat. Abból csak az van itthon nálam, amit akkor ideadott, hogy felvegyem,
de azt mondta, hogy van még jó pár, viszont azok ott maradtak nála, hogy majd…
- Ajkamba harapok, ahogy tudatosul bennem, éppen olyan dolgokat mondok neki,
amiket nem kellene tudnia, hiszen ez olyan, mintha én is elfogadnám a tényt,
sokszor fogok még ellátogatni zaklatómhoz.
Tenyerem homlokomra csapom, szemeim
lehunyom, ahogy könyökömmel megtámaszkodom, így tartva fejemet is az asztalon.
A velem szemben ülő kíváncsiságtól tágra nyílt szemekkel mered rám, a
szendviccsel a szájában, viszont bármilyen viccesen is fest, jelenleg nem tudok
rajta nevetni. Sokkol a tudat, hogy nem bírom befogni a szám. A végén még a
szerződést is kikotyogom, mert ennyire szerencsétlen vagyok, de azzal már
tényleg vigyáznom kell, hiszen aláírtam egy titoktartási szerződést is, ami
szerint a kettőnk kapcsolatáról nem tálalhatok ki senkinek. Gondolok itt erre a
szadista hajlamára.
- Vett
neked ruhákat? Honnan tudta a méreted? – ráncolja szemöldökét, miközben teli
szájjal beszél hozzám. – Miért vett egyáltalán? Akkor át fogsz járni hozzá? Már
bele is mentél? Mondtam én, hogy hamar el fog csábítani, úgy, hogy észre sem veszed,
de azért nem gondoltam, hogy ennyi idő múlva már itt fogtok tartani – nyeli le
az utolsó megrágcsált darabot is.
- Ennyi
kérdésre hogy válaszoljak? – mosolygok válasz helyet, majd én is beleharapok
egy újabb szendvicsbe. – Nyugodj meg, nem lettem elcsábítva! Nekem nincs
szükségem arra, hogy egy ilyen személlyel járjak, mint ő. – Ráadásul ő nem is
igazán járni akar velem, hanem egy időtartamot egyeztetni, amikor kénye-kedvére
dughat ott, ahol akar, és úgy, ahogyan akar.
- Nekem
nem úgy tűnik, mintha annyira nem tetszene neked. Már mondtam, hogy sugárzik
rólad, hogy odavagy érte, de egyébként éppen ezért is akartam átjönni. Ez a mai
elég érdekes volt, amikor félrehúzott beszélgetni. Nem tudom, lehet, csak
rosszul láttam, de mikor rátok nyitottam, hogy gyere vissza dolgozni, elég
kínos volt az egész.
- Csak
beszélgettünk – veszek el egy újabb szendvicset, viszont érzem, hogy elpirulok,
mivel újból megjelenik előttem a kép, amikor olyan közel került hozzám, hogy
már ajkaink súrolták egymást, mégsem történt semmi.
- Akkor
miért pirulsz már megint? – hajol közelebb, alkarján támaszkodva meg az
asztalon, mire én reflexszerűen dőlök hátrébb székemben. – Figyelj, nem akarok
neked rosszat, de gyanús nekem az a fickó. Lehet, csak azért gondolom így, mert
ő a Jeon’s-nak az örököse, aztán így alapból bele van nevelve a
felsőbbrendűség, nekem meg nem tetszik az ilyen, de ha neked ez jön be, akkor
nem szólhatok bele.
- Nem
az jön be, hogy örökös! Ezt nem tudnám megmagyarázni, egyszerűen csak valami
megfogott benne, ami vonz hozzá, de nem tudom pontosan megmondani, hogy mi.
Szombaton találtam valakit a buliban, de nem váltott ki belőlem semmit,
viszont, mikor megláttam Jungkookot, akkor csak annyit éreztem, hogy
izgatottabb vagyok. Akárhányszor meglátom, mindig nagyot dobban a szívem, ilyet
pedig nagyon régen éreztem már. Már állandóan az órát lesem, hogy mikor fog
belépni, mikor láthatom újra, mert látni akarom. Úgy érzem, egész nap el tudnám
bámulni, semmi mást sem csinálni, csak az ő arcát nézni, tanulmányozgatni minden
vonását, hogy miért néz ki ilyen tökéletesen. Én nem akarnék kezdeni vele
semmit, nincs hozzá merszem, igazából tetszik, hogy ő próbál hatalmaskodni
fölöttem, pedig két évvel fiatalabb, ez mégsem tud megrendíteni. Olyan szép
formája van az ajkainak, annyira közel volt már hozzám, mégsem… mégsem történt
semmi – nyüszítek fel, s hátra is dobom magam, fejem hátravetve a szék támláján
támasztva, s a plafont vizslatom ábrándozva.
Beáll a csend, egyikünk sem szól
semmit, így szinte hallani lehet a csend hangját. Előttem folyamatosan Jungkook
képe lebeg, azok a tökéletes vonásai, az édes mosolya, ami egy pillanat alatt
átvált pajzánba, ez mégis annyira tetszik nekem. Amennyire utálom, hogy ilyen,
pontosan ugyanennyire imádom is. Amikor láttam melegítőben, borzos hajjal, azt
hiszem, teljesen elvarázsolt. Nem tudom, hogy csinálja, de ezek után szívesen
látnám magam felett. Ő akar dominálni? Tegye meg, azt akarom, hogy tegyen a
magáévá, hogy olyan gyönyört nyújtson számomra, amilyenben még nem volt részem,
esetlegesen csak nagyon régen. Igen, egy igazán jó kis kielégülésben is régen
volt már részem. Ideje volna engednem. Engednem kellene neki, de lehet, hogy
mégsem, hiszen milyen lenne már, hogy a karjába vetem magam, mint egy kis
hímringyó? Nem, a tartásomat meg kell tartani, attól nem foszthat meg
bármennyire is kívánatos. Szerezzen meg magának, sajátítson ki, vezessen a
rosszba. Kíváncsi vagyok, mire lenne képes, hova tudna repíteni, amiért
képtelen lennék neki nemet mondani. Mondjak igent? Az annyira rámenős lenne,
nem szabadna. Egyáltalán még át sem olvastam teljesen a papírokat, majd utána
döntök. Biztosan nem fogok neki mindent engedni, de azért eléggé kíváncsi
vagyok ahhoz, hogy sok mindent engedjek. Ha ebbe belemegyek, nincs visszaút,
hiszen aláírom a szerződést. Alá kell vetnem magam az akaratának, de miért
tetszik ez nekem annyira, hogy még az alhasam is beleremeg?
- Édes
faszom, te totál belezúgtál – hüledezik, mire nyomban felkapom a fejem.
- Mi?
Nem! – rázom fejem hevesen.
- Tudod,
kit áltass! – mutat rám ujjával, mire megrökönyödöm. – Éppen most vágtál le nekem
itt egy olyan szép szerelmi vallomást, amilyet még nem láttam. Na, még ezzel
nem is lenne gond, ha mondjuk, a tekinteted nem lenne olyan elvarázsolt,
akárhányszor róla beszélsz.
- De
mondom, hogy nem…
- Nincsen
ezzel semmi baj. Figyelj, amíg minden a normális kerékvágásban megy, és nincsen
rád rossz hatással, addig támogatlak titeket. Holnap vigyázz magadra, aztán
írj, ha van bármi, viszont most már ideje lassan mennem. Nem akartam sokáig
maradni, csak tisztázni, hogyan is álltok, na meg picit jobban megismerni
Kookot, de ha ennyire elvarázsolt, akkor már csak nem lehet olyan rossz. Én még
soha nem láttalak ilyennek, pedig megfordultak már egészen helyes férfiak is a
kávézóban, te mégsem figyeltél fel egyetlen egyre sem. Ha téged ő boldoggá
tesz, akkor áldásom rá, de azt nagyon jól jegyezd meg, hogy egyetlen rossz
lépés, egyetlen egyszer lássalak meg szomorúnak vagy bármi más, ami
történetesen miatta van, kiherélem! – vált át fenyegetőbe, majd a végére
elmosolyodik.
- Nem
vagyok kislány.
- Tudom,
de egy törékeny, ráadásul túl szép férfi vagy, úgyhogy meg kell védeni. Olyan,
mintha a kisöcsém lennél, szóval rajtatok tartom a szemem. Most pedig,
hazafuvarozhatsz azzal a szép kocsiddal – kacsint, miközben feláll, én pedig
sóhajtva követem példáját.
Bármennyire is fájnak a szavai, hogy
úgy kezel, mintha egy kislány lennék, jól is esik, hogy ennyire figyel rám, hogy
gondoskodni próbál rólam, ápolgatni a lelkem, a jó irányba terelni. Tudom jól,
hogy azt szeretné, ha boldog lennék, de Jungkook feltűnően érdekes személy, aki
bárkinek fejtörést okozna. Külsős szemmel lehet, én is azt mondanám, hogy nem
érdemes kikezdenem vele, de én már jól tudom, hogy mitől olyan más, hogy mit
rejteget, habár ezt gyakorlatban még nem tapasztaltam meg.
Tudat alatt harapok ajkamba,
miközben az utat figyelem, hogy kirakjam Hoseokot az otthonánál. Meg akarom
tapasztalni. Azt akarom, hogy mutassa meg, milyen is, amikor előjön a szadista
oldala, hogy mennyire lenne képes fájdalmat okozni, ami mégis tetszik. Tudni
akarom, tudni akarok mindent.
Hoseokot kirakva elbúcsúzunk
egymástól, hogy majd úgyis találkozunk nemsokára, majd hamar haza is érek, ahol
az ágyamba hasra fekszem, s elő is szedem a szerződést, melyet kibontok a
borítékjából, melybe rejtettem. Azt hiszem, itt az ideje, hogy jobban
áttanulmányozzam. Holnap szabadnapom van, talán át kellene hívnom Jungkookot,
hogy átbeszéljük a részleteket, viszont akkor már nagyon felkészültnek kell
lennem. Minden részletet fel kell jegyeznem, ami nem tetszik, ráadásul tudnom
kell, milyen hosszú időtartamra vagyok hajlandó ebbe belemenni. Igazából
legszívesebben mellette maradnék, mint párja, de neki ilyen úgysem kell, csak
egy játékszer leszek, de legalább lesz, aki kielégít.
Az alávetett fél minden hezitálás nélkül elfogadja,
tűri, amit a domináns az alábbi eszközökkel tesz vele:
Viaszcsepegtetés
Korbácsolás többféle eszközzel, mint:
Bőrpaskoló
Velúrbőr korbács
Minikorbács
Lovaglópálca
Kötözés többféle eszközzel, mint:
Fémbilincs
Csipkebilincs
Kötél
Bokabilincs
Bőrnyakörv
Nyak-csukló-boka kötöző
Bőr csuklóbilincs
Derék- és csuklópánt
Boka- és csuklókötöző
Nyak- és csuklókötöző
Bimbócsipeszek
Péniszgyűrű bőrpánttal
Mágneses acél péniszgyűrű
Penisplug szilikon gyűrűvel
Bőr pénisz- és herepóráz
Szájpecek bőrpánttal
Szemtakaró
Keskeny prosztatadildó
Egyéb vibrátorok
Tüskés, négyszeres péniszgyűrű
Átlátszó péniszmandzsetta
Péniszpumpa
Ahogy olvasom a különböző eszközök
felsorolását, érzem, amint kimelegszem, így pólómra fogva legyezgetem magam.
Akaratlanul is megjelennek előttem a képek, hogyan is néznénk ki, mikor ezeket
használjuk. Érdekes fétise van az már biztos, de, hogy még a bilincsek közül
sem tud választani! A felsorolás végén hozzá van téve, hogy egyéb eszközök,
melyek ezekhez sorolhatóak, de külön-külön nem sorolja fel mindet. Ezek szerint
vannak még különböző módszerek, amikkel ki akarna kötözni, esetleg korbácsolni.
Továbbra sem értem, hogy neki ez miért jó, de abban biztos lehet, hogy ezek
közül nem fogadom el mindet. Eszem ágában sem lesz hagyni, hogy egy kibaszott lovaglópálcával
verjen el!
A továbbiakban felsorol még olyan egyéb
tevékenységeket, mint az anális öklözés és a fenekelés, ha valami rosszat
csinálok a szemében. Gondolom, ez arra is vonatkozik, ha forgatom a szemem,
vagy harapdálom az ajkam. Mikor ezeket teszem, a tekintete mindig elsötétül.
Kíváncsi lennék, milyen, amikor elszakad nála a cérna, és elvonulnánk, hogy
megbüntessen.
Bolond vagyok! Hajamba túrok, miközben
felnyüszítek, s fejben már szidom magam rendesen, mekkora kiéhezett idióta
vagyok, ha ebbe képes leszek belemenni, márpedig nagyon is úgy néz ki, hogy
belemegyek, ha természetesen megejtünk néhány változtatást. Akarom, hogy
Jungkook használja ezeket rajtam, hogy megbüntessen, ha úgy gondolja. Nem
vagyok normális, az egyszer biztos.
Az interneten utánanézek néhány
eszköznek, hogyan is nézne ez ki, viszont néhánynál hatalmas szemeket
meresztek. Na, nem, itt biztos, hogy nem lesz minden igénybe véve, ugyanis
szerintem túl megalázó lenne. Az egy dolog, ha játszani akar, de nem fogok
engedni neki ilyeneket, hogy a föld alá tiporjon. Úgy még élvezni sem tudnám az
egészet, azt meg ne próbálja meg bemagyarázni nekem, hogy nekem az gyönyört
nyújtana, mert úgysem hiszek neki. Amíg a saját bőrömön nem tapasztalom ezeket,
addig nem is fogok belemenni, viszont egyvalamiben biztos vagyok, hogy csak
sorjában fogunk haladni. Nem, én ezt nem vagyok hajlandó aláírni, amíg nem
tudom pontosan, milyen kockázattal is jár. Fogalmam sincs, milyen ezekkel élni,
lehet, hogy nem is bírnám, hogy alacsony a fájdalomküszöböm, hogy nem fog
tetszeni semmi, aztán már késő lesz kiszállni. Kimondhatnám a piros szót,
mellyel megállítanám minden addigi tevékenységében, de erre nem hiszem, hogy
képes lennék. Maximum a sárgát mondanám, akkor legalább mellette maradhatok.
Igen, mellette szeretnék lenni, ott maradni hosszú ideig, hogy csak az enyém
legyen, s én pedig az övé. Azt akarom, hogy engem kényeztessen, csak rám
figyeljen, viszont ez számára akár túl nagy kérés is lehet.
Egyszer egy héten el fog vinni randizni,
eldönthetem, hogy mit csináljunk, nem fog bántalmazni, s ez az ajánlat elég
csábító, főleg, hogy elméletileg nem szokása másokat elvinni randevúzni. Imádom
a tudatot, hogy nekem ebben enged. Kivételesnek érzem magam, de közben
gátlásaim is vannak vele szemben, amiket idővel le kell vetnem. Azt hiszem,
talán azért ódzkodom ennyire ettől, mert már régen volt részem egyáltalán
szexben is, nemhogy még játszanak is velem! Elhiszem, hogy ő ezt élvezi, de
nekem ez így hirtelenjében nem megy. Nem tudom, hogy mit mondjak neki, mi volna
a megfelelő válasz, hiszen őrültség lenne belemennem egy ilyenbe, viszont
akarom is, de mégis félek. Hogyan mondhatnám el neki, hogy miért tartok tőle?
Nem szeretnék erről beszélni, elég cikinek tűnhetek majd a szemében, ki tudja,
mi lesz a reakciója. Lehet, hogy kinevet, hogy annak ellenére, hogy két évvel
idősebb vagyok nála, egy gyerek vagyok, aki nem tud semmit, jelen pillanatban
pedig tényleg egy kis szűz kislánynak érzem magam, pedig egyik sem vagyok.
Előkapom telefonom, hogy dobjak egy smst
zaklatómnak, miszerint holnap délután öt óra fele várom hozzám. A részleteket
nem fejtem ki, de úgy döntök, ideje, hogy megbeszéljük a szerződésben írtakat.
Mindent idejében tisztázni kell, különben sehova nem fogunk haladni, a végén
pedig akár el is futhatok, amit nem szeretnék, de ki tudja, hogy mire
vetemedek.
Az éjjel a szerződés mellett nyom el az
álom a mély töprengések közepette. Még a ruhámat se váltottam le, úgy, ahogy vagyok,
utcai ruhában dőlök ki, az pedig, hogy mit mondjak Jungkooknak, továbbra is
fejfájást okoz nekem még álmomban is, s akkor is, mikor felkelek. Mikor kimegy
az álom a szememből végleg, elvánszorgok a fürdőszobába, hogy egy forró fürdőt
vegyek. Megengedem a vizet, míg a ruháimat leveszem magamról, közben a tükörben
nézegetem álmosan csillogó és karikás szemeim, melyek még csipásak, de majd
rendbe szedem magam menet közben. Talán a hajamat is megmoshatnám, aztán jobb
lenne, ha tényleg valami elfogadhatóbb külsőt aggatnék magamra, mert amit
viszontlátok a tükörben, nem túl fényes, ráadásul délután vendégem érkezik,
rendet is kellene raknom, hogy ne a koszba üljön, ugyanis az ő lakhelyéhez
képest ez egy szemétdomb. Nem is értem, miért ide hívtam, simán mondhattam
volna azt is, hogy vigyen el magához, habár nem. Lehet, hogy akkor meg akarná
mutatni nekem a játékszereit, viszont erre nem vagyok lelkiekben felkészülve.
Elkényelmesedek a forró kád vízben, majd
hajamat is kimosom, hogy nézzek ki valahogy, majd egy gyors fogmosás után a
hálószobának kijelölt részhez megyek, hogy felöltözzek. Mit vegyek fel? A saját
ruháim közül valamit? Talán azok a szexisebb darabok jól jönnének kivételesen,
akárcsak a bulin, abban nem nézne annyira csórónak, akinek mindent meg kell
vennie.
A vállfán kutakodom, hogy megtaláljam a
keresett darabokat, viszont azok nem akarnak a kezeim közé kerülni. Idegesen
szusszantok fel, mikor is tudatosul bennem, hogy azok Jungkooknál vannak,
hiszen kimosta őket, aztán el is felejtette visszaadni. Remek, akkor az egyetlen,
amiben még jól is néznék ki az az, amit tőle kaptam, de azt eszem ágában sincs
felvenni! Még adjam alá a lovat, hogy kedvére azt veszem fel, amit ő vásárolt.
Még mit nem, ennyire nem fog könnyen megkapni!
Végül viszonylag normálisan öltözöm fel,
de mégis kényelmes darabokba. Egy laza fekete hosszú ujjú felső, amelynek ujja
még a kézfejemet is kitakarja, egy hozzá passzos fekete testnadrággal. Ezt
szintén csak a kényelem miatt itthon hordom. Még zoknit sem veszek hozzá, elég
meleg van idebent ahhoz, hogy ne érezzem szükségességét, ráadásul kényelmesebb
így. Összedobok magamnak egy gyors ebédet is, végül újra és újra átfutom a
szerződést, de nem jutok dűlőre. Nem tudom, mit kellene mondanom neki, hogyan
magyarázhatnám meg neki az értetlenségem, egyébként meg még választ sem kaptam
az smsemre, pedig azt mondta, mindig elérem. Lehet, hogy magától értetődőnek
veszi, hogy jön? Azért igazán szólhatott volna, hogy akkor úgy készüljek-e,
hogy jön vagy sem.
Gondolataimból az szakít ki, hogy a telefonom
hangosan rezeg fel az étkezőasztalon fekve, mire kissé meg is ijedek. A
kijelzőn Jungkook neve díszeleg, mire néhány másodpercig habozok, végül
felveszem, hogy megtudjam, mit akar. Talán nem fog átjönni, esetleg közli
velem, hogy tegyük későbbre az időpontot, vagy öltözzek fel, mert elvisz. Bármi
is legyen az, biztosan jó oka van felhívni.
- Tes…
- Két
perc és ott vagyok. – Azzal bontja is a vonalat, mire értetlenül ráncolom
szemöldököm, ahogy elhúzom fülemtől a készüléket, majd nézem meg saját szememmel
is, hogy tényleg letette-e, de kétségtelenül így történt. Szinte automatikusan
teszem újból fülemhez, hogy hátha hallok még benne valamit, de semmi.
- Halló?
– szólok bele, de válasz természetesen nem érkezik, így ledobom magam elé a
mobilt.
Az órát megnézve látom, hogy még csak
délután három óra, így szívem nagyot dobban, ahogy rájövök, ő nagyon nem a
megbeszélt időpontra készül jönni. Idegesen veszem kezembe újból a telefont,
majd megnyitom a névjegyzéket, hogy nevére kattintva felhívjam, de végül még a
képernyő előtt valamivel megáll az ujjam. Azt mondta, hogy két perc és itt van,
tehát nem kellene felesleges köröket futni. Nem is értem, miért nem jó neki az
öt óra, akkor már tegnap is megírhatta volna, de mindegy is, a lényeg, hogy
szól, nem? Nem, nagyon nem! Illik időben értesíteni a másikat, habár ez még
mindig jobb a múltkoritól, mikor is random beállított hozzám korán reggel, így
nem hagyva aludni. Akkor tényleg váratlan volt.
Duzzogva nyomok a nevére, hogy
megváltoztassam, majd elmosolyodom, amint mentem a számára tökéletesnek ítélt
becenevet: A zaklató.
Éppen csak jót szórakoznék saját
ötletemen, mikor is a csengő úgy felharsan, mintha nekidőltek volna. Szemeim
forgatom, hiszen jól tudom, ki érkezett meg, így mélyet sóhajtva, zakatoló
szívvel lépek a bejárati ajtóhoz, hogy beengedjem.
Az ajtó nyílik, tekintetünk pedig
azonnal összefonódik. Szemei izgatottan csillognak, gondolom elég kíváncsivá
tettem, miért is hívom át ilyenkor, ilyen hirtelenjében, viszont csak
elmosolyodva invitálom bentebb. Leveszi a cipőjét, majd vékony kabátjából is
kibújik. Zakó nincs rajta, csak egy fehér ing, a szokásos elegáns szett, a
tökéletesen félrenyalt hajával, a makulátlan külsejével, amit bárki
megirigyelne. Ha nem lenne ez a szadista oldala, akkor is lehetne köztünk
bármi? Ha ebbe belemegyek és az időtartam lejár, lehet még köztünk bármi?
Ennyivel meg kell elégednem? Lehet, nem is lesz akkora probléma, hogy nem
keresztezzük többé egymás útját, csak majd Hoseoknak nehéz lesz beadagolni,
miért is „szakítunk”.
- Nem
érek rá sokáig, öt órakor nem tudtam volna jönni, dolgom van, de most igen.
Reménykedtem benne, hogy itt leszel – magyarázza, miközben fogja a kis
aktatáskáját és követ engem az étkezőasztalhoz. – Szóval miért hívtál?
- Kérsz
kávét? – fordulok el tőle, a kávéfőzőhöz lépve, ahol nemrég készítettem az
adott italból, mire igenlően hümmög egyet, így öntök neki is és magamnak is.
Megkérdezem tőle, miből mennyit kér, végül akárcsak a kávézóban, felszolgálom
neki az italt. Menet közben már leült az asztalhoz, majd ki is szúrom, hogy az
ott pihenő szerződésre esik pillantása, mire zavartan köszörülöm meg a torkom. –
Erről szerettem volna beszélni – kerülöm meg az asztalt, hogy pontosan vele
szemben helyezkedjek el.
Pillantása elsötétül, haloványan
elmosolyodik, majd a táskájáért nyúlva keresni kezd benne valamit, végül kivesz
egy ugyanolyan szerződést, amit maga elé helyez az asztalra. Meglepetten húzom
fel szemöldököm, majd kérdőn nézek fel rá, amivel csak szélesebb mosolyt csalok
arcára.
- Te
mindig hordasz egyet magadnál, hátha pont szükséged lesz rá? – horkantok fel.
- Mostanság
van nála, mert szerettelek volna bevonni, de nem tudtam, mikor adhatnám oda,
mikor közölhetném veled a tényeket, de mintha csak a sors is így akarta volna,
hogy pont arra a szórakozóhelyre gyertek, ami az enyém – rázza fejét lassan,
miközben lenéz a papírokra, majd felkönyökölve, összekulcsolva ujjait néz rám
várakozón. – Tehát, elolvastad?
- Igen
– sütöm le szemeim, majd megköszörülöm torkom, ahogy alkarjaimon támaszkodom
meg. – Mit ne mondjak, érdekes… a stílusod – ráncolom szemöldököm, mire
kuncogással válaszol. – Kezdjük inkább a legelején. Értem én, mi az alávetett
szerepe, de ez nevetséges, hogy minden kívánságodnak eleget kellene tennem.
Ugorjak minden szavadra, akár egy pincsi? – nevetem, de nem válaszol, csupán
jelentőségteljes pillantással illet, amitől nagyot kell nyelnem. Hát jó, ha
ezen nem változtathatunk, akkor majd másképpen alakítok a szerepemen. – A második
oldal kettes bekezdésében szerepel egy olyan, hogy tűrnöm kell a
viaszcsepegtetést is. Az… az mi? – rázom fejem. – Mármint, gyertya, de az
forró!
- Nem
a háztartási boltban felvásárolt gyertyát fogom rád csepegtetni! – somolyog. –
Ez egy spéci eszköz, maximum ötven fokra melegszik fel, nem lenne tőle semmi
bajod.
- Megbocsáss,
de ezt miért is élvezném, hogy leforrázol?
- Nem
forrázlak le, mindössze élvezed, ahogy a forró cseppek érik a bőröd bármely
részét. Hidd el, hogy élveznéd. Szex közben a felhevült bőrödön egészen más
érzés, mintha csak úgy alapból csepegtetném.
- Nem
– vágom rá határozottan. – Biztos, hogy nem fogsz velem ilyen csinálni! Húzd
ki!
- De…
- Húzd
ki! – vágok szavába, mire megadóan sóhajt fel, végül elővesz egy tollat is,
hogy eleget tegyen kérésemnek. Még jó, hogy nem hagyom, hogy viasszal
díszítsen. Ez nem hiszem, hogy túl egészséges lenne, de egyébként sem normális.
– A következő a lap alján a lovaglópálca. Azzal… azzal akarnál megütni? –
pislogok nagyokat.
- Azzal
is. Az nagyon szép nyomokat hagy a bőrön, sokkal csípősebb, nagyobbat csattan,
fájdalmasabb, de… nekem jó – néz fel rám, ez pedig máris elveszi minden kedvem.
- Húzd
ki! – adom ki parancsba, mire ezúttal szó nélkül teszi, amire kérem.
- Mi
legyen a többivel? Azokat vállalod? – néz fel szemeimbe sötéten csillogó
szemekkel, mire egy rövidke ideig csendben maradok, s elgondolkozom az
ajánlaton. Ha akarnám, akkor kihúzathatnám vele mind? Ez badarság, akkor
érvényét veszítené a szerződés, mindent úgysem változtathatok meg, csak azokat
húzathatom ki, amiket semmiképpen nem bírnék, nem akarnék tapasztalni.
- Van
más választásom? – Elmosolyodik válaszomra, s mintha csak büszke lenne magára,
kihúzza magát, majd úgy várja következő feltételem. – Bimbócsipesz. Eszed ágába
se jusson, hogy velem ilyet fogsz használni!
- Ó,
nem, ezt nem húzzuk ki! Ez… ez el nem tudod képzelni, milyen gyönyört tudna
hozni számodra. Gondold át, kérlek! Ez nem fog fájni, sokkal inkább élvezni
fogod, imádni, hogy mennyire ingerel.
- Nem
tetszik a gondolata.
- Ne
húzzuk még ki! – vált át újból gyermekies nézésbe, amivel megdobogtatja szívem.
Ilyenkor annyira ártatlannak tűnik, pedig, ha ilyeneket csinál, akkor… minden
csak nem ártatlan. – Engedd, hogy megmutassam, legalább egyszer! Egyetlen
egyszer, és ha nem tetszik, akkor benne vagyok, kihúzom, de még ne! Ezt majd
gondold át.
- Jó
legyen – sóhajtok mélyen. – Akkor… vibrátor? Komolyan? Neked nincsen farkad,
hogy ezt kellene használni? – húzom fel fél szemöldököm, mire felnevet.
- Vannak
bizonyos esetek, amikor jól jön. Mint tudod, én szeretem látni a partnerem,
hogy mit érez, milyen reakciót váltok ki belőle anélkül, hogy akár egy ujjal is
hozzáérnék, de közben mégis ott van bennem, hogy ez az én sikerem.
- Jó,
azt hiszem, ez végül is maradhat. Nem ez a legvészesebb, csak kíváncsi voltam,
mire jó ez, de ha mégsem fogsz olyat mutatni, ami tetszene bármelyikkel, akkor
ettől is búcsúzunk.
- Ó,
ettől nem félek! – mosolyog sejtelmesen, s el is pirulok pillantásától, mire
megköszörülöm torkom. Kínos erről beszélgetni egy másik férfival, de ezen is
túl kell esni.
- Akkor,
amit még kiemelnék az az anális öklözés. Fúj! – nézek szembe vele újból, mire
már nyitja is a száját, hogy megmagyarázza, de mielőtt nekikezdene tágra nyílt
szemekkel rázom fejem. – Szó sem lehet róla! Nem! Nem fogsz csábítgatni
semmivel, ezt soha! Soha nem csinálhatsz velem ilyet, különben nem megyek bele!
– Úgy tűnik, ezzel sikerül megfognom, ugyanis száját becsukva húzza ki ezt a
pontot is, miközben én kifújom a levegőt, s a sorokat olvasva nézelődöm tovább,
de a probléma az, hogy nem tudom, mik a határaim, mit élveznék és mit nem.
Ennyire éretlennek sem éreztem még magam soha.
- Más
valami, ami nem tetszik? Még egy-két dologról meg tudsz fűzni, de túl sokat sem
engedek, mindenesetre örülök, hogy ilyen hamar átnézted és utánajártál a
dolgoknak. Tetszik, hogy komolyan veszed, és nem szórakozol. Már csak az a
kérdés, hogy aláírod-e.
Lesütöm szemeim, miközben azon
töprengek, hogyan közöljem vele a tényeket, nem tudom, mennyire lennék hajlandó
ebbe belemenni. Még így, hogy vannak változtatások, sem szívesen egyezem bele,
de ő kitartóan várja a választ, míg az én szívem a torkomban dobog. Tudnia
kell, hogy szükségem van rá, hogy finoman bánjon velem, különben egy életre
elijedek a szextől, de csak úgy nem nyöghetem ki, hogy tulajdonképpen análisan
szűz vagyok! Jimin az esetek nagyon kevés százalékában vette át az irányítást,
de ő olyan volt, akár egy angyal, odafigyelt rám, elég időt szánt mindenre, de
ő jobban szerette, ha én kényeztetem őt, nem pedig fordítva. Mondhatni
alávetettnek született.
- Valami
baj van? Miért nem mondasz semmit? – töri meg a csendet a velem szemben ülő,
mire kétségbeesetten nézek vissza rá, ettől pedig még az ő szemöldöke is
megrándul.
- Még
átnézem a változtatásokkal együtt, csak aztán döntök – hajtom vissza a
papírokat, majd helyezem bele a borítékba, hogy a váratlan vendégeknek se
jusson a kezükbe.
- Ha
valami nem tetszik, akkor szólj! Csak szólj, nem kell várnod, de én nagyon
szeretném, ha ebbe belemennél! Ha… ha belemész, akkor egyeztetjük az
időtartamot, megbeszéljük a többi apróságot, csak kérlek, gondold át jól. Bízom
benne, hogy igent fogsz mondani – néz újból kisfiúsan, mire ajkamba harapok,
amit természetesen azonnal kiszúr. – Ne harapdáld! – Abban a pillanatban
elengedem párnám, mire haloványan elmosolyodik, viszont én továbbra is
frusztrált vagyok.
- Én
nem… nem vagyok benne biztos, hogy ez menni fog nekem. Lehet, hogy nem én
vagyok a megfelelő ember a számodra – állok fel, miközben hajamba túrok, s a
kávét is ott hagyom, miközben a hálószobai rész felé sétálok kezeimmel
könyökeimet fogva.
- Mit
beszélsz? – áll fel ő is a hangokból ítélve, de nem nézek hátra rá. – Miért ne
lennél számomra megfelelő? Honnan tudod, hogy nekem éppen ne te kellenél? Miért
ítélkezel felettem?
- Az
előző partnereid milyenek voltak? Olyanok, akik alapvetően is a passzív fél
szerepét töltötték be az életük során? Került hozzád bárki úgy, hogy érintetlen
volt? – fordulok felé ágyamnál megállva, amire fel is mászom, és a közepén
foglalok helyet, tovább ölelgetve karjaim.
- Nem,
senki nem volt szűz, és igen úgy jöttek hozzám, hogy habozás nélkül belementek
a passzív szerepbe. Mi ezzel a gond? – ráncolja szemöldökét értetlenül, ahogy
egyre közelebb lépdel hozzám.
- Hát
én… - nézek el oldalra, ugyanis képtelen vagyok a szemébe nézni. – Én nem
mintha azt akarnám mondani, hogy szűz volnék, de…
- Miről
beszélsz? – értetlenkedik elérve az ágyamig, melynek szélére leül felém
fordulva, így felhúzza egyik lábát, hogy kényelmesebb legyen.
Mély levegőt veszek, lehunyom
szemeim is egy pillanatra, mielőtt visszanézek rá és felkészülök a vallomásra.
Ez nem tűr halasztást, tudnia kell róla. Az is lehet, hogy ezek után nem
kellenék neki, hiszen az előző partnereit sem kellett ápolgatnia.
- Tudsz
Jiminről – jelentem ki, mire még értetlenebbül néz rám. – Nekem ő volt az első
és egyelőre az utolsó. – Szemei a kétszeresükre nőnek a hitetlenségtől. – Öt éve
már, hogy szakítottunk, azóta én nem voltam senkivel.
- Öt
éve senkivel sem voltál együtt szexuálisan? – esik le álla döbbenetében, mire
lesütöm szemeim. – Hát ez… elég hihetetlen, ugyanis rád bárki rád néz, biztos
vagyok benne, hogy akarna magának, legyen az nő vagy férfi. – Elpirulok válaszától.
– Egyetlen éjszakára sem feküdtél össze senkivel?
- Egyetlenre
sem… - motyogom.
- De
azért magadnak csináltad, ugye? Mármint a saját ujjadat használva vagy bármi,
amit csak el tudsz képzelni. – Fejem rázom, mire egy gondterhelt sóhaj hagyja
el ajkait. – Az nagyon… hosszú idő, főleg így, hogy magadhoz sem értél.
Jiminnel mi volt a helyzet? Vele hogyan csináltátok? Felváltva?
- Nem
– rázom fejem, de képtelen vagyok szemeibe nézni. – Mellette úgy nagyjából
mindig én voltam az aktív. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy ő hányszor volt
az.
Jungkook frusztráltan és idegesen
túr hajába, mire végre ránézek, s látom, hogy már borzosabb, mint alapból lenni
szokott. Halkan elkáromkodja magát, majd zsebéből előkapja telefonját, végül
felhív valakit, ami előtt értetlenül állok, de nem merek szólni, így is
szörnyen érzem magam. A túlsó oldalon hamar fogadják a hívást, mivel Kook
vonásai pillanatok alatt keményednek meg, majd hangszíne is megváltozik, sokkal
keményebb lesz, mint velem szemben.
- Töröld
a mai programot. Más dolgom akadt. – Azzal bontja is a vonalat, amit
meglepetten nézek végig. A telefont az éjjeliszekrényemre helyezi, végül ő is
felmászik az ágyra, közelebb hozzám, amit nagy szemekkel nézek végig, de
mozdulni nem bírok.
- Mi
az, hogy más dolgod akadt? – remeg meg hangom közelségétől. – Ha dolgoznod
kell, akkor menj csak, nem foglak feltartani, már úgyis mindent megbeszéltünk.
- A
te eseted jelenleg sokkal fontosabb – mosolyodik el haloványan, miközben megáll
lábaira ülve előttem. – Itt komolyabb kezelésre lesz szükség, mint gondoltam –
mér végig, viszont nekem kezd egyre gyanúsabb lenni az egész.
- Kezelés?
- Taehyung
– emelkedik meg, majd egy könnyed mozdulattal fog vállaimra és lök hanyatt
fekvésbe, s feldolgozni sincs időm a helyzetet, már felettem támaszkodik két
oldalamon. – Szeretkezni fogunk.
Ohohoooo mik lesznek még itt? 😏 mint a többi is, ez a rész is nagyon tetszett, várom a folytatást! 👍🏻😁
VálaszTörlésHmhm, sok minden lesz még itt grrr :$$ kő kövön nem marad
TörlésÖrülök, hogy tetszett, köszönöm! <3
Huhuuuuuu atya gatya mi lesz itt muhaha. Nagyon jo lett. Kook h probalja meggyozni de ez a hajaba turas ideges szusszantas h Tae kb szuz. Hat tudtam h lesz egy szeretkezes amivel meggyozi a fiut a konyv miatt. De kivancsi vagyok o csak azert teszi e h meggyozze es felkeszitse vagy mert azert torodik vele es nem akar fajdalmat okozni. Ez amugy meglepne foleg h elvileg nem szereti a parjai lelket ápolni. Nagyon jo lett varom a folytatast♡♡♡
VálaszTörlésKehheeeheh, sokhogy minden lesz itt :3 majd kiderül,hogy Kook miért tesz igy és miért nem áll inkább tovább egy könnyebben kapható és kezelhető férfihez. ;)
TörlésKöszönöm <3
ATYAÚRISTEEEEEN! Már 2 napja am csak az oldalt lesem, hogy mikor lesz új rész és ahh mikor megláttam, hogy facen kitetted... reached the edge. *.* Komolyan, nem tudom mennyire állok a retardság küszöbén azzal, hogy miközben olvasom, szinte visítgatok és remegek, annyira imádom. Esküszöm filmbe való lenne ez a két srác ilyen szituációban. *.* Még mindig number 1 számomra az egész, siess a folytatással. <3
VálaszTörlésAhh, de aranyos vagy! *-* Két napja, ohh :o Sajnálom, csak rám lett szólva, hogy folyton írok mostanság és nem foglalkozom mással, ezért tartottam egy kis szünetet. XD
TörlésEgyelek meg, még visítasz. XD Uh, igen, filmbe illőek lennének, szívesen nézném ezt, mmm, nyami ;P
Ködzönöm szépen, sietek! <3
AAAHHHHW! Komolyaaan itt abbahagyni ... ezzel most még jobban felcsigáztál,hogy most már sokkal jobban várom a folytatást. ( Mintha eddig nem néztem volna meg napi 3x az oldalt )
VálaszTörlésKomolyan,hogy tehetted ?
Egyszerűen imáádoom, IMÁÁDOOOM amit alkotsz,miközben olvasom remegek,hogy mi itt lesz még. ^^
Már felperzselődve várom a folytatást ! <3
Óóóh *-* Köszönöm szépen! <3 <3 <3
TörlésHihi, szeretem húzni az olvasók agyát :333
Ahh, ez annyira jól esik, hogy így gondolod *-* <3 Sietek, ahogyan csak tudok a folytatással! <3
Nem, ez a befejezés harmadjára sem lesz jobb. XD Hiába olvastam már el 3x, még mindig sokkot kapok, hogy itt van vége. :')
VálaszTörlésAz eszközöknél nem tudtam eldönteni, hogy most büszke legyek magamra, amiért két darabot nem ismertem csak, vagy szégyelljem el magamat. X"DD
Taehyung olyan édes, amikor magában vívódik egy-két dologgal kapcsolatban. :3
Kéreti itt magát, aztán... XD
A vége pedig Oh God. Majd megzabáltam Taehyungot."Én nem mintha azt akarnám mondani, hogy szűz volnék, de..." Itt fogalmam sincs miért, de úgy felvisítottam. XD
Nagyon remélem, hogy hamar olvashatom a folytatást, mert különben én beleőszülök. X"D (Ugyanez vonatkozik a VMinKook-ra is. c; )
Imádtam ezt a részt is! ♥
Ááá, ezen akkorát nevettem. XDDD Minden bekezdés... ahh xD Sokkot kaptál mindig a végére, aztán nem tudod, büszke legyél-e vagy szégyelld magad... te kis huncut *szemöldök húzogatás* XDDD
TörlésHehe, Tae nagyon is akarja Kookot, de hát azért na, kis csökönyös. XD Ha már annyira akarja őt Kook, akkor szenvedjen is érte * ördögszarvak*
Na és itt, hogy felvisítottál a szűz résznél... XDD azon akkorát nevettem, csoda, hogy anyáék nem rohantak át a másik szobából. xD
Megpróbálok igyekezni mindkettővel! <3
Köszönöm! <3
Najooo egyszerűen szavakkal leirhatatlanul imádom ezt a sztorit�� ahogy meg van fogalmazva, a karaekterek szemelyisege, a tortenet tempója, egyszerűen minden tökéletes benne��
VálaszTörlésÉs amikor olvasom, mindig lezárom egy pillanatra a telefonom, hogy felsikítsak, vagy jól kitomboljam magam olyan szinten jönnek rám a fangörcsök���� tenyleg imadom es minden nap feljottem, hogy megnezzem - e, hogy van - e uj resz :D lattam, hogy wattpadra is kiraktad, nekem a wattpad kenyelmesebb, de mar az elejetol fogva utt szoktam meg, szoval gondoltam itt is olvasom tovabb, meg ide irok kommentet.
Legyen csodas napod, mert az enyemet feldobtad ezzel a resszel❤
- Reni
OMG, nagyon szépen köszönöööm! <3 *-*
TörlésAhh, nagyon aranyos vagy, elképzeltem, ahogy felvisítasz a fangörcstől x"D
Sokan jobban szeretik a wattpadot, na mondom akkor oda is kiteszem, de aki meg itt akarja olvasni, annak itt is itt lesz! ^^
Köszönöm, neked is legyen! <3
Istenem, túl jó ez a történet! Imádom! *-*
VálaszTörlésNagyon várom a folytatást! Mikorra várható a kövi rész? (Bocsi, de ha erről a történetről van szó, akkor ugrok akár mikor. XD)
Wah, köszönöm *-* Na, azért túl jónak nem mondanám, de aranyos vagy! <3 Húh, hát nem tudom pontosan megmondani mikorra várható rész. XD Akármelyik nap kikerülhet egy, akár még ma is. * ördögi mosoly*
TörlésMindenesetre sietek! <3