Oldalak

2016. április 5., kedd

[OS] Ellenkezés nélkül ~TaeGi (+18)

Írta: Ayu



-        T-te mit... – makogta a türkizhajú fiú, amint hanyatt fekvésbe lökte őt a fiatalabb az ágyon.
Taehyung nem foglalkozott azzal, hogy mennyire lehet tiszteletlen vagy mennyire nincs benne a perverz játékaiban az idősebb. Egyet tudott, hogy a szíve mit diktált, az pedig arra ösztönözte őt, hogy tegye, amit gondol, ne kegyelmezzen. Azt akarta, hogy Yoongi visítson alatta kegyelemért könyörögve, mikor teljes hosszával belé hatol. Érezni akarta izgatottságtól túlfűtött testének melegét. A puha ajkakat akarta kóstolgatni, ami úgy hívogatta maga felé, mintha csak a legédesebb sütemény volna. Harapdálni akarta azokat a nyuszi mosolyú párnácskákat. Ki szerette volna sajátítani magának őket, hogy elmondhassa büszkén, ő megkaparintotta és erre senki más nem képes! Nem is hagyná, hogy más hozzá merjen nyúlni egy ujjal is.
A fiatalabb elsötétült szemekkel mászott a másik felé, egyik lábát a másikéi közé csúsztatva, miközben tenyerein megtámaszkodott vállának két oldalán. Hajzuhataga előre hullott, amint vágyakozó tekintettel pislogott le a másikra, aki vele ellentétben elsápadt. Nem tudta mire vélni a fiú viselkedését. Olyan szinten lesokkolták a történések, hogy nem bírt ellenkezni, pedig, ha nagyon akarta volna, simán félreállíthatta volna Taehyungot. Mégse tette. Nem vitte rá a lélek. Legbelül nem szerette volna bántani a másikat, se fizikailag, se lelkileg, így kénytelen volt ahhoz folyamodni, hogy hagyja magát. Azt is engedte, hogy lehajolva hozzá csókokkal hintse be torka vonalát, majd egyre fentebb haladva ártatlan pillangó puszikkal ajándékozva meg álla vonalán is, majd végighaladt állkapcsán, egészen a füléig, ami mögé szintén betért. Mindezek hatására Yoongi feljebb ficánkolta magát a matracon, hogy kényelmesebben elférjenek. Karjai arcának két oldalán pihentek, nem mozdította őket. Nem is tudta, mit tehetne velük. Lökje el Taehyungot vagy húzza magához? A kérdések megválaszolatlansága viszont azt eredményezte, hogy végül semmit nem tett. Sose érezte magát még ilyen kiszolgáltatottnak.
Taehyung a pólója alá vezette meleg kezét, hogy azzal simogathassa társa bársonyos, puha, fehér bőrét, kinek a váratlan érzésre megremegett alhasa. Yoongi összepréselte ajkait, hogy a feltörni készülő sóhajokat magába fojtsa. A fiatalabb felvezette ujjait mellkasához, majd ujjai közé csípte mellbimbóját, majd kezdte morzsolgatni, masszírozni, hogy párját kellőképp izgassa. Hallani akarta a hangját, hogy tudja, jól végzi-e a dolgát.
-        Tae… - sóhajtotta az idősebb megfeszült testtel.
A kisebb felcsillanó szemekkel nézett le a másikra, hiszen saját nevét hallhatta a másik szájából, nem is akárhogyan. Társa szenvedéllyel teli hanggal eresztette ki ajkai közül a rövidke szótagot, nem törődve azzal, hogy bárki meghallhatja őket. Nehéz volt beismernie, de élvezte, hogy ilyen módon kényezteti őt a másik, hiszen rég volt része ilyenben. Nem is adta magát alapesetben könnyen, ez most csak egy pont jól elkapott gyönge pillanata volt, amit a fiatalabb örömmel ki is használt. Mindig is szerette volna, ha valaki így bánik vele, de mivel férfi, ezért neki kéne ily módon szeretnie egy nőt, most mégis egy úgynevezett munkatársának adta meg magát, aki szintúgy férfi, mint ő.
A barna hajú lassan az idősebb ajkaira hajolt, amiket apró puszikkal hintett be, majd látván, hogy nincs ellenére ez a másiknak, nyelvével bejutásért esedezett, amit hamar meg is kapott. Lassan ízlelgették egymás izomszervét, miközben Taehyung felhúzta a másik pólóját. Kénytelenek voltak elszakadni egymástól addig, míg levetik a zavaró anyagokat, így a fiatalabb felült a másik ölében és saját felsőjét kapta le magáról, hogy azt félredobva, egyenesen le a földre zuhanjon az. Yoongi is félig felült, alkarjain megtámaszkodva, miközben végigfuttatta szemeit újra és újra csapattársa felsőtestén, akinek halovány kockái abban a percben tökéletesen kirajzolódtak hasfalán, ezzel elérve nála, hogy nagyot nyeljen, majd kidugja nyelvét szájából, hogy benedvesítse kicserepesedett ajkait.
Az idősebb fel se fogta igazán, mit tesznek, csak az élt benne, hogy végre olyan hosszú idő után megkapja azt a gondoskodást, azt az érzékiséget, törődést, melyre oly régóta vágyott. Eljött a nap, hogy végre nem neki kell figyelnie másra, nem kell agyon güriznie magát ahhoz, hogy elérjen valamit, hanem megkapja a neki kijárt jutalmat, amit a fáradalmas munkával kiérdemelt magának. Valójában sosem gondolta volna, hogy Taehyung így le fogja őt rohamozni, hiszen mégis csak férfiak mindketten. Ki gondolta volna, hogy vonzódik hozzá a másik? Ezt hívják szerencsés véletlennek, így csak éltek az adandó alkalommal, amely talán soha többé nem tér vissza, mert nem adódik rá alkalmuk, idejük, de legalább ők tudni fogják, hogy mi történt a szoba négy fala között, hogyan találtak egymásban örömre. Arra a bűnös örömre, melyet nem szabadott volna megkaparintaniuk maguknak. Ez is csak egy puszta véletlen, egy különleges szerencse volt, hogy kettesben maradhattak egy rövid ideig, így egyáltalán nem lebzselhették el az időt, hiszen bárki megérkezhetett akármelyik pillanatban. A fiatalabb volt az, akinek gyorsabban kattogott az agya. Tudta, hogy Yoongi is érez iránta valamit, legyen az akármilyen szintű vonzalom, akkor is így van, hiszen többször észrevette, hogyan viszonyul hozzá a másik, akit úgy ismert már akár a tenyerét. Nem érdekelve, mi lesz az idősebb reakciója, nyomban letámadta, majd végül az ágyban kötöttek ki, hiszen a rapper képtelen volt bármi nemű reakcióra egy ideig. Nem bírta feldolgozni a történteket.
Olyanok voltak, mint mikor két virágszál, melyek egymás mellett nőttek ki és csak akkor tudták egymást megérinteni, ha olyan erős szél fújt, hogy egymásra bírtak hajolni. Ilyenkor apró simogatásokra leltek, melyekkel életet sugároztak a másikba, sokkal intenzívebbé téve a napjaikat. Így történik, hogy a növények is kizöldellnek, hogy a méhecskék mennek mézet gyűjteni a friss tavaszi termésekből. A megújulás, az élet beindulása, mely egy évben egyszer történik meg. Ily ritka a két énekes kettesben léte is, melyet eddig nem használtak ki, mert mindketten féltek a másik reakciójától.
Lassan fosztották meg egymást a másik ruháitól, folyamatos simogatások közepette, hogy minél többször érintsék egymás, még, ha csak titkon cselekedvén is így, de ezzel kiélvezték ezeket az apró dolgokat is. Örültek, hogy végre együtt lehetnek, hogy egymás bőréhez érhettek bármi rossz szó nélkül. A halk cuppanó csókokat sem hagyták ki, miközben vetkőztették egymást. Ez sokkal intimebb volt, sokkal bensőségesebb, mintha csak a gyorsaságra koncentráltak volna, mely persze benne volt a pakliban, nem ültek a sarkukon, különben, ha túlontúl elhúzzák az aktust, akkor bárki észreveheti őket, lebuktatva titkos vágyaikat.
Egyetlen szót sem szóltak hosszú ideig, csupán a testi kontaktussal tartották fenn a közöttük lévő kommunikációt, melyből mindent kitudtak olvasni. Egészen addig folytatták így, míg nem végül minden ruhadarab lekerült róluk és szanaszét nem hevertek mellettük a földön. Yoongi ismét alul maradt, a fiatalabb kihasználva, hogy ő kezdeményezett, hogy a másik mekkora sokk alatt volt, melyből kezdett feleszmélni, megtámaszkodott két oldalán és lehajolva hozzá puha ajkait vette sajátjai közé, amit a másik alig észrevehető csücsörítéssel viszonzott. Ez így folytatták tovább, míg nem kezdtek bevadulni. Sokkal hevesebben csókolták egymást, mint eddig, nyelvüket átdugták a másik szájába, körözgetve benne, simogatva, ízlelgetve ízlelőszervüket. Folyamatosan levegő után kapkodtak, míg nem Taehyung ölét az idősebbének lökte, majd így összeérintve nemességüket, mindkettejüknek felpattant a szeme, és a hirtelen bizsergető, torokszorító érzéstől összekoccintották fogukat, de még ez sem tudta megállítani őket. Levegőért kaptak, miközben széles vigyorral néztek elmélyülten, vággyal ittas szemekkel egymás íriszeibe, melyek sötéten csillogtak a kis mámorító hatású fényben, mely betöltötte az egész helyiséget. Taehyung szívogatni kezdte a nyaka vékony, fehér bőrét, de éppen csak annyira, hogy az a másiknak izgató legyen, de ne igazán látszódjon meg a nyoma, maximum annyira, hogy azt valami buta kis mesével ki tudják magyarázni. Így folytatta útját egyre lentebb, ugyanígy cselekedvén a kulcscsontnál is, bár ott sokkal bátrabban, mint előtte, hiszen az már kevésbé volt esélyes, hogy bárkinek is feltűnik. Yoongi halk sóhajokkal nyugtázta párja tetteit, kényeztetését, de ügyelt arra, hogy ne vigye túlzásba, hiszen azért még a büszkesége megvolt, annak ellenére, hogy most pont elcsípték őt egy gyönge pillanatában. A vokálos hajába túrt, amint az ajkai közé vette egyik mellbimbóját, hogy azokat szívogatva, nyelvével cirógatva és nyaldosva ingerelje őt. Összeszorult a torka, nem szeretett volna hangot adni élvezetének, de túl kellemesnek bizonyult számára ez törődés, ez a szeretet, mely a fiatalabból áradt. Másik érzékeny kis kavicsa is kapott a kényeztetésből, így már aligha bírt magával. Szívesen maga alá teperte volna Taehyungot, de nem volt hozzá elég lélekjelenléte. Szerette volna, ha most azonnal elmerülhetett volna a testében, hogy a forrósága köré szoruljon, de valami azt súgta, ez fordítva fog megtörténni a mai éjszaka folyamán.
-        Taehyung – sóhajtotta, mire a szólított nyomban felpillantott rá hatalmas barna szemeivel, miközben nem állt le csókjaival, melyekkel lentebb haladt az enyhén kockás hasra. Amint tekintetük összefonódott, és beleláttak egymás lelkébe, olyan tűzként terjedő forróság járta át a testüket, mint eddig soha. Yoongi ennek hatására csak szorosabban fogott TaeTae kusza fürtjeire, mivel egy kéjes nyögést csalt ki belőle. – Ezt még! – lihegte fel-lesüppedő mellkassal, utalva arra, hogy hallani akarja azt az észbontó mély hangot ismét, amit sikerült is előcsalogatnia, hogy ugyanazt a cselekedetett folytatta, amit pár másodperccel ezelőtt.
Tae elérte Yoongi hosszának tövét, ahová szintén csókokat hintett, majd végighaladva rajta, elérte makkját, hol kidugta hosszú nyelvét, mely olyan hosszú, olyan sokszor látni, hogy már tudni lehet annyiból, miféle csodákra lehet vele képes. A rapper megemelte fejét, hogy lelessen a másikra, aki éppen akkor vezette végig izmát nemességén, így egy felhördülő sóhajt féleséget csalva ki belőle. Visszadobta magát a párnába, mert nem bírta így nézni, ahogy TaeTae dolgozik rajta. Teljesen átadta magát az érzéseknek, hagyta, hogy teljesen az uralma alá kerüljön, és kivételesen élvezte ezt az alárendelt pozíciót.
Egyik pillanatban még csak egy hosszú, forró nyelvet érzett magán, majd ezt követték puha ajkak érintései, melyek lassan teljesen magba szívták őt, egészen addig, míg nem megérezte párja torokkezdetét, aki még így is bőszen kényeztette, forgatta, mozgatta mindenféle módon nyelvét, hogy ezzel csak még közelebb juttassa a mennyország kapuihoz.
-        Taeh! – nyögte a nevét, már sokadjára, mert többre már nemigen volt képes. – Fejezd be! – parancsolt rá, aminek eleget is tett szófogadóan a szólított. – Nem így akarok elmenni… - pirult bele mondatába, mit próbált leplezni több-kevesebb sikerrel.
-        Yoongih – sóhajtotta a másik, miközben saját férfiasságán húzta végig párszor kezét, mire a másiknak tökéletes rálátása nyílt, így a lélegzete is elakadt.
Taehyung visszahajolt az idősebb érzékeny pontjához, de ezúttal nem vette ajkai közé, lentebb, bentebb haladt, miközben belső combját markolászta, kicsit nagyobb terpeszbe húzva lábait, majd bejáratához helyezkedett és a körül vetette be nyelvét, hogy minél inkább nedves és csuszamlós legyen az, minél kevésbé fájjon a későbbiekben a behatolás. Nem sokat időzött vele, szerette volna minél hamarabb mindkettejüket a gyönyör kapuin belülre varázsolni, hiszen akármelyik pillanatban megérkezhettek a többiek a dormba, megzavarva nyugalmukat és akkor fuccs az egésznek, így nem tétlenkedtek tovább. Visszamászott az idősebb arcához és csókokkal halmozta el, miközben mutatóujjával körözgetni nem kezdett ott, ahol nemrégiben még nyelvével járt. Óvatos volt, mégis gyors. Nagyon ügyelt rá, hogy ne okozzon fájdalmat, de lassú sem szeretett volna lenni, így mindent tökéletesen kellett tennie. Bevezette szűk nyílásába ujját, mely teljesen elmerült benne, majd hamar mozgásba is lendítette. Kihúzta párszor, majd újra be, aztán behajlította azt, körözgetett, míg nem csatlakoztatta második ujját is ugyanilyen odafigyeléssel és törődéssel, így Yoonginak nem is fájt annyira, mint amire számítani lehetett volna. Már éppen eléggé felhevült volt ahhoz, hogy túlságosan nagy figyelmet szenteljen a fájdalomra, mely eluralkodott testén, de tudta, hogy megbízhat Taehyungban, így nem is idegeskedett miatta, míg ollózott benne. Nem sokkal után már egy harmadik ujj is csusszant belé, azzal kicsit tovább időzve, majd amint lassan élvezni kezdte ezt is, követte egy negyedik, mely már nem volt annyira ínyére, de kibírta.
Hosszú percek múltán, mikor már TaeTae teljes hosszáéval elmerült benne més mozdulatlanul feküdtek az ágyon, kezdte megszokni a fájdalmat. A fiatalabb sokkal nagyobb volt, mint amilyenre számított. Látszatra is feltűnt már neki, hogy nem kispajtás, de magában érezve olyan volt, mintha a háromszorosára isten bizony megnőtt volna.
-        Nagyon rossz? Abbahagyjam? – csókolgatta nyakát, fölét és arcát a domináns, mikor már alig bírta elviselni a szűk forróságot, melytől nyomban eltudott volna menni, de tartotta magát annyira, hogyha már idáig eljutottak, akkor nem szabad csak magára gondolnia.
-        Már jobb – sóhajtotta fájdalommal teli hangon. – Mozogj!
-        De még fáj! Nem szabad! – ijedt meg.
-        Csak csináld már! Nem szeretném, ha ránk nyitnának! Majd megszokom, nem? – húzta fel szemöldökeit, majd lökött egyet csípőjével, ezzel bíztatva a fiatalabbat a cselekvésre, aki egy pillanatig még habozott, de végül beadta a derekát és lassan, nagyon-nagyon lassan kihúzódott belőle, majd ismét elmerült. Ezt így folytatta, míg nem már mindkettejükből egyre kéjesebb sóhajok és nyögések törtek elő, és sokkal könnyedebben is mozogtak. Élvezték egymást testét, az izzadt bőrüket, mely egymáséhoz tapadt. Összeolvadtak, testük eggyé vált. Egyek lettek.
Mindketten mámor ittasan nyögdécseltek, már egyáltalán nem foglalkozva azzal, hogy visszafogják hangjukat. Eszükbe se jutott, hogy lebukhatnak, hiszen csak egymást élvezték, egymást tartották fontosnak, csak egymásért éltek, mint a virágok, melyek sosem érhetik el egymást, de a sors, a szellők talán összehozzák őket, egymáshoz érnek, így boldogságra lelnek, ha csak egy rövidke időre is.
Végül Tae elérte Yoongi érzékeny pontját, onnantól végkép nem volt megállás. Az idősebb szégyentelenül nyögdécselt felhúzott térdekkel, rövid körmeivel karmolászva a fiatalabb hátát, levezetve rajta a feszültséget és a gyönyör hullámainak közeledtét. Együtt mozogtak, egyszerre vert szívük is. Minden lehetséges módon összekapcsolódtak, míg nem elérkeztek a végponthoz, ahonnan nem volt visszaút. Az érzéshez, mely, mint a tornádó, rántotta magával őket, teljesen magába szippantva, mint a fekete lyuk a bolygókat, a világot. Megszűnt köröttük minden, a fellegekben, az angyalok között jártak, ott érezték magukat. Ez volt az, ez a természetfeletti érzés, és mindezt egyszerre, olyan egyszerre, amit nem sokan mondhatnak el.
Pár levezető lökés után kihúzódott Taehyung Yoongiból és elterült mellette az ágyon fáradtan lihegve, izzadtan.
-        Le kéne zuhanyoznunk, aztán ki is kéne szellőztetni. Jin nem örülne ennek a szex szagnak – morogta az idősebb, mibe a fiatalabb belepirult.
-        E-együtt? – tette fel a kérdést félénken.
-        Amilyen kis kanos szoktál lenni? – húzta fel szemöldökeit, és pillanatok alatt visszaszerezte igazi énjét, elhagyva az eddig meggyengült állapotát. – Még a végén onnan se kerülnénk ki tisztán! Én megyek előbb, te addig itt takaríts ki, és a szellőztetést ismétlem, hogy ne felejtsd el! Huzatot is húzhatsz újat.
Taehyung tágra nyílt szemekkel nézte a másikat, aki valóban bármi szégyenérzet nélkül állt fel és vonult ki a szobából, hogy elbitorolja a fürdőt, de még az ajtóban állva egy utolsó szóra visszafordult hozzá, hogy ne hagyja kétségek között a fiatalabbat.
-        Legközelebb én foglak téged elcsípni – kacsintott, majd el is tűnt szem elől, ezzel pedig megdobogtatva a másik szívét, hiszen tudtára adta, hogy nem ez volt az első és utolsó alkalmuk.